Igaz ma nem akartam ilyenekről írni, sőt soha többet, de nem tarthatom magamba és mivel úgy is itt ülök hát elmondom, hogy FÁJ. Kurvára fáj mikor evi ilyeneket nyom be, hogy "izinek igaza van nincsenek barátok max csak haverok". Én 7 év óta  a barátomnak tartalak téged is és szandit is, jó nem az a hollywood-i barátság, hogy rohanunk egymáshoz, de hagy mondjak valamit nem ismerem jól Izit bevallom, nem tudhatom miken ment keresztül, elhiszem , hogy sok szar érte az életbe, de kezdem megutálni, még így látatlanban is, mert akár milyen szar élete is van akár milyen elkeseredet, szemét dolog másokba is beleültetni ezt. Igen nekem jó életem van szeretnek a szüleim, és amit tudnak megadnak nekem, de én is képes lennék másokat akár még az öngyilkosság szélére is sodorni, még sem teszem, még sem borítom rá másokra ezeket az érzéseket, mert hiszem, hogy másoknak joguk van boldognak lenni. Ki akarja fejteni az érzéseit? Ha megbeszéli magával még akkor sem nézem hülyébbnek, minthogy másoknak is megfertőzi ilyenekkel az elméjét, pláne nem olyanokkal akik még fogékonyak is rá.

Segítség nélkül nem tudok mihez kezdeni? Igen, így van bevallom, ekkora szerencsétlen vagyok, hogy segítség kell. De igenis küzdök, keményen, nekem kemény küzdelem, hogy meglássam a jót a minden napokban. Nehéz optimistán nézni a világot, ha olyan érzések vannak bennem, amik fel akarnak emészteni.

A francba is miért nem lehet elfogadni egymást, miért van az, hogy lassan már csak én kaparok ezért a barátságért? Tudom, hogy ti is szeretitek egymást, akár mennyire is ellentéte vagytok a másiknak. De ez a makacs viselkedés kezd sok lenni. Mostanában egy hetet nem töltök el sírás nélkül és ez miattatok van, nincs mit szépíteni, akár mennyire is nem illik másokat hibáztatni, az érzékenyensségemen kívül csak ti vagytok a másik tényező és így csak ezt a 2 dolgot tudom hibáztatni.

Oké azt hiszem lenyugodtam, bár a felét nem írtam le annak ami most átfutott az agyamon. Ahogy Gabinak is mondtam nagyon szeretném hinni, hogy minden megoldódik, de nem tudok hinni, mert titeket ez már lassan nem is érdekel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.